Visszapillantás 2000-ből 1887-re

A Visszapillantás 2000-ből 1887-re úgy vonult be az irodalomtörténetbe, mint egy olyan mű, amely egykor elég jelentős volt a közízlés formálásához, mára viszont gyakran már csak a kánon peremén emlegetik. Egykor globális politikai vitákat és reformmozgalmakat indított el, sőt életre hívta a „Bellamy-klubokat”, ma azonban az akadémiai körökön kívül kevés átlagolvasó forgatja.

A Visszapillantás 2000-ből 1887-re egy utópisztikus időutazós sci-fi regény az amerikai újságíró és író, Edward Bellamy tollából, amely először 1888-ban jelent meg. A könyvet számos nyelvre lefordították, és rövid időn belül „egymillió példányban kelt el”. Daniel Immerwahr történész szerint „a 19. századi Egyesült Államokban csak a Tamás bátya kunyhója fogyott nagyobb példányszámban az első években”, mint Bellamy könyve.

Bellamy regénye a massachusettsi Bostonban játszódik, és egy Julian West nevű fiatal amerikai férfi történetét meséli el, aki 1887-ben mély, hipnózis okozta álomba merül, és 113 évvel később ébred fel. Ugyanazon a helyszínen találja magát, de egy teljesen megváltozott világban: a 2000-es év van, és amíg ő aludt, az Egyesült Államok szocialista utópiává alakult át. A könyv további része Bellamy gondolatait vázolja fel a jövő javításáról. A főbb témák közé tartoznak a kapitalizmussal kapcsolatos problémák, az ipar államosítására irányuló javasolt szocialista megoldás, egy „ipari hadsereg” alkalmazása a termelés és az elosztás megszervezésére, valamint az, hogyan biztosítható a szabad kulturális termelés ilyen körülmények között. A fiatalembert egy vezető, Dr. Leete ébreszti fel, aki körbevezeti és elmagyarázza az új kor minden vívmányát, beleértve a kétkezi munkát végzők drasztikusan csökkentett munkaidejét és az áruk szinte azonnali, internet-szerű kézbesítését. Mindenki 45 évesen vonul nyugdíjba teljes ellátással, és bármelyik közösségi konyhában étkezhet (amelyek az 1920-as és 30-as években gyárkonyhákként valósultak meg a Szovjetunióban). Az Egyesült Államok termelőkapacitása nemzeti tulajdonban van, és a társadalom javait egyenlően osztják szét az állampolgárok között. A könyv jelentős részét Leete és West párbeszédei teszik ki, amelyekben West kifejezi értetlenségét a jövőbeli társadalom működésével kapcsolatban, Leete pedig különféle módszerekkel, például metaforákkal vagy a 19. századi társadalommal való közvetlen összehasonlításokkal ad magyarázatot.

Az 1870-es és 1880-as éveket gazdasági és társadalmi felfordulás jellemezte, beleértve az 1873–1879-es nagy gazdasági válságot, az 1880-as évek recesszióit, a szervezett munkaügyi mozgalmak és sztrájkok felemelkedését, valamint az 1886-os Haymarket-ügyet és annak vitatott utóhatásait. Emellett az amerikai kapitalizmusnak az egyre nagyobb és kevésbé versenyképes formákba – monopóliumokba, oligopóliumokba és trösztökbe – való koncentrálódási hajlama is nyilvánvalóvá vált, miközben az Európából érkező kivándorlás bővítette a munkaerőpiacot és a bérek stagnálását okozta. Az idő megérett azokra az új gazdasági fejlődési elképzelésekre, amelyek enyhíthették a korabeli társadalmi rendetlenséget.