Háttér:
Az 1847 és 1848 között havonta megjelenő füzetekben kiadott, a napóleoni háborúk idején játszódó regény a házassági piacot, a katonai ambíciókat, az adósságot, a gyarmati vagyont és a divatos hivalkodást széles körű társadalmi szatírává alakítja.
A központi feszültség:
Becky Sharp és Amelia Sedley a függőség élesen különböző formáin mennek keresztül, miközben családok emelkednek fel és buknak el a pénz, a hírnév és a háború mentén. A narrátor többször megszakítja a cselekményt, hogy az olvasónak ítéletet kelljen mondania mind a karakterekről, mind a megfigyelésükből fakadó élvezetről.
Az írásmód:
Egy tolakodó narrátor, panorámaszerű mozgás, színházi képi világ, irónia, párhuzamos életutak és az olvasóhoz intézett közvetlen megszólítások teszik a könyvet inkább öntudatos bábjátékká, semmint átlátható krónikává.
A Hiúság vására nem morális vigaszt ígér, hanem az identities improvizálásának izgalmát nyomás alatt. Becky Sharp szinte pénz nélkül, családi védelem nélkül lép be a regénybe, pontosan értve, mit érhet egy mosoly, egy házasság vagy egy pletyka. Amelia Sedley rendelkezik azokkal a szelídebb erényekkel, amelyeket a társadalom állítólag jutalmaz, mégis ezek az erények teszik őt újra és újra képtelenné a körülötte lévő érdekek felismerésére. A két nő egymás mellé állítása minden szalont piaccal, minden bókot pedig lehetséges üzlettel azonosít.
Thackeray megtagadja az alcímben bejelentett stabil hős szerepeltetését. Narrátora váltakozva leleplezi, csodálja, dorgálja a szereplőket és fellép az olvasó előtt, míg a bábjáték-metafora arra emlékeztet minket, hogy a mesélő maga is rendezi a látványosságot. A waterlooi fejezetek mutatják be ezt a módszert a legnagyobb léptékben: a hadtörténet részben a kulisszák mögött marad, miközben a pánik, a hiúság, a logisztika és a magánábrándok határozzák meg, hogyan élik meg azt a civilek. Az eredmény éppen ott vicces, ahol kényelmetlen, mert az olvasó ugyanannak a társadalmi színháznak az élvezetére kap meghívást, amelyben a regény bizalmatlan.
A 2018-as sorozat felől érkező olvasók felismerhetik Becky közvetlen kiszólásait a közönséghez, de a regény tágabb, nyersebb és jobban érdekli a pénz, mint bármelyik képernyős változatot. Kövesse nyomon az adósságokat, örökségeket, járadékokat és kifizetetlen számlákat; ezek jóval a szerelmi vagy hűségnyilatkozatok előtt feltárják a kapcsolatokat. A jutalom egy olyan társadalmi világ, amelyben szinte senki sem ártatlan, mégis nagyon kevés ember sorolható be egyszerűen a gonosztevők közé.
Ami Beckyt ellenállhatatlanná teszi, az nem az, hogy a regény titokban helyeselné tetteit, hanem az, hogy ő látja az árcédulákat azokon az erényeken, amelyeket mások felbecsülhetetlennek tettetnek. Képes kiismerni egy társaságot, mielőtt annak tiszteletre méltó tagjai elismernék, hogy az valójában egy piactér. Ezzel szemben Amelia a hűséget menedékké alakítja a nemkívánatos tudás elől. Párhuzamos életútjaik folyton felborítják a cinikus intelligencia és az erkölcsi jóság közötti egyszerű felosztást: az egyik nő túl sokat ért a társadalomból, a másik túl keveset, és mindkét felismerésnek ára van.
A regény léptéke része a csábításnak. Egy házassági ajánlatot félbeszakíthat egy adósság, egy hadjárat megélhető poggyászokon és pánikon keresztül, és egy diadalmas bevonulás már tartalmazhatja a társadalmi kirekesztés magvait. Thackeray narrátora lépten-nyomon az olvasó és a jelenet közé lép, ítéletet mond, majd felfedi saját szereplési vágyát. Ez az instabil társas viszony teszi a könyvet megdöbbentően élővé: nem csupán képmutatókat figyelünk, hanem azt is kérdezik tőlünk, miért okoz nekünk annyi örömet az ő színházuk.
Nyissa ki a könyvet Becky miatt, de maradjon a zsúfolt világért, amely őt lehetővé teszi. Az élvezet halmozódik: egy jelentéktelen sértés pénzügyi nyommá válik, egy vicc erkölcsi csapdává, és egy több száz oldallal korábban elfeledett karakter visszatérve képes megváltoztatni egy másik életet. A terjedelem időt ad az ambíciónak a jelmezváltásra. A végére az olvasó nem csupán egy társadalmi törtetőt követett végig, hanem egy olyan kultúrában lakozott, ahol szinte mindenki kapaszkodik, alkudozik, vagy úgy tesz, mintha nem venné észre az alkut.
Rendező: James Strong; Jonathan Entwistle
Gyártó ország: Egyesült Királyság
Szereplők: Olivia Cooke, Claudia Jessie, Tom Bateman
Eltérés a könyvtől: hatrészes televíziós szerkezetet használ, Beckyt állítja a középpontba mint szervező nézőpontot, és összesűríti a regény hosszú társadalmi panorámáját.
Olvassa el mind a 67 fejezetet a „Regény hős nélkül” alcímmel; a rövidítés könnyen Becky történetévé szűkítheti a zsúfolt társadalmi szatírát.
Anti-heroikus kialakítása és Becky Sharp társadalmi intelligenciája miatt a regény továbbra is központi eleme az ambícióról, a nemekről, a társadalmi osztályok szerepjátékáról és a narrátorok megbízhatatlan erkölcsi tekintélyéről szóló vitáknak.
Miva, az olvasás következő formája a hangoskönyv után
Hallgasd, mint egy hangoskönyvet, és kérdezz bármikor, bármit.
Indítsd el Miva meséjétA Miva nem csak felolvas. A kérdéseid alapján tovább magyaráz.