Kappa

Akutagava Rjúnoszuke 1927-ben a Kaizó magazinban megjelent 'Kappa' című műve egy rendkívüli szatirikus regény, amely egy elmegyógyintézeti páciens elbeszélésén keresztül mutatja be az emberi társadalom éles fonákját. A 'Kappák országa', ahová a főhős a Hotaka-hegységben egy kappát üldözve téved el, egy tükörvilág, ahol az emberi társadalom logikája teljesen a visszájára fordul: a nőstények üldözik a hímeket, a magzatot születése előtt megkérdezik, akar-e élni, ösztönzik az egészségtelenek házasságát, a munkanélküli munkásokat pedig gázzal elaltatják és megeszik. Az alcímmel ellátott mű ('Kérem, ejtse úgy: Kappa'), amely alig néhány hónappal Akutagava halála előtt íródott, az író kései korszakának reprezentatív alkotása, és halálának évfordulója, július 24-e azóta a 'Kappa-nap' nevet viseli.
A történetben Magg, a filozófus aforizmája – 'A bolond mindig a többieket hiszi bolondnak' – sűríti össze az egész mű alapállását, amely a kappák világán keresztül távolságtartóan figyeli az emberi társadalom képmutatását. A befejezés, amelyben a világába visszatért főhős visszatekint a kappákra, és az embereknél tisztább lényekként vágyódik utánuk, csendesen sejteti a maró szatíra mögött húzódó világgyűlöletet és magányt.
Tág horizontja miatt a 'Kappa' művet gyakran említik együtt Jonathan Swift 'Gulliver utazásai' vagy 'Szerény javaslat' című műveivel, H.G. Wells 'Az időgépével', sőt Lu Hszün 'Egy őrült naplójával', elhelyezve azt abban az irodalmi hagyományban, amely egy idegen világot használ tükörként az emberi társadalom bírálatához. A művet számos alkalommal adaptálták színpadra és filmre; 2006-ban Akihara Maszatosi rendezésében, Janaka Acusi főszereplésével készült belőle film, 2021-ben pedig Szuzuki Kacuhide rendezésében, Oriyama Nao főszereplésével mutatták be a 'Kappa' című darabot, amely egy közeljövőbeli javítóintézetbe helyezte át a történetet, bizonyítva, hogy a mű az eredeti vázát megtartva képes minden korszakban új formát ölteni.