Könyvismertető
Háttér:Az 1872-ben francia nyelven megjelent regény a vasútvonalak, a gőzhajózási útvonalak, a távíró és a szabványosított menetrendek gyors terjedésének időszakában született. A benne szereplő fogadás a tizenkilencedik század új, globális közlekedési hálózatát egyfajta narratív órává alakítja. Ez az angol szöveg George Makepeace Towle fordítása Verne francia regényéből. A történet egyúttal válasz a korabeli újságvitákra is, amelyek arról szóltak, hogy az új útvonalak gyakorlatilag lehetővé tették-e már az ilyen utazást. Verne ezt a társadalmi érdeklődést a tervezés, a vagyon és a birodalmi infrastruktúra próbájává teszi.
A történet összefoglalója:A módszeres Phileas Fogg fogadást köt, hogy nyolcvan nap alatt megkerüli a földtekét, és újdonsült szolgájával, Passepartout-val elhagyja Londont. Késések, téves gyanúsítások és váratlan kötelezettségek ismételten arra kényszerítik a párost, hogy egyensúlyt teremtsenek a pontos kiszámítottság és az emberi felelősségvállalás között. Mivel az olvasó ismeri a határidőt, még a rutinszerű átszállások és a határátlépési procedúrák is drámai erővel bírnak. Az utazás során fokozatosan feltárulnak Fogg olyan tulajdonságai is, amelyeket szigorúan szabályozott londoni élete korábban elrejtett.
Irodalmi jellemzők:A regény rövid fejezeteket, precíz időmérést, földrajzi átmeneteket, valamint Fogg hidegvére és Passepartout lobbanékonysága közötti komikus kontrasztot alkalmazza. A feszültség kevésbé a rejtett indítékokból, mint inkább a menetrendekből, az útvonalakból és a felhalmozódó késésekből adódik. Az elbeszélés tükrözi a 19. századi európai előfeltételezéseket is, amelyeket a modern olvasó a globális mobilitás iránti rajongással együtt vizsgálhat. Az ismétlődő számítások mechanikus jelleget kölcsönöznek a könyvnek, de a véletlen és az emberi döntések ezt újra és újra megzavarják. Az elbeszélésben váltakozik a modern mobilitás iránti csodálat és azoknak az utazóknak a szatírája, akik anélkül haladnak át helyeken, hogy valóban látnák azokat.
Film- és televíziós adaptációk
80 nap alatt a Föld körül (1956)
Az Egyesült Államokban készült, Michael Anderson rendezte produkció főszereplői David Niven, Cantinflas, Shirley MacLaine és Robert Newton. Ez a nagyszabású alkotás elnyerte a legjobb filmnek járó Oscar-díjat. Az utazást látványossággá szélesíti, neves cameoszereplőket vonultat fel, és több epizódot megváltoztat vagy kibővít a regényhez képest.
80 nap alatt a Föld körül (2004)
A Frank Coraci által rendezett amerikai filmben Jackie Chan, Steve Coogan és Cécile de France játszanak. Ez a változat Passepartout-t akciódús központi figurává teszi, valamint új gonosztevőket és találmányokat vezet be. A fogadás megmarad, de a karakterformálást és az útvonalon történő eseményeket jelentősen átírták.
Mindkét film megőrzi a fogadás alaphelyzetét, miközben megváltoztatja az útleírás, a komédia, a románc és az akció közötti egyensúlyt. Az eltérések segítenek megkülönböztetni a regény menetrend-alapú feszültségét a későbbi mozi látványosság- és sztárközpontúságától.
Kiadások és fordítások
Az első francia kiadás Le Tour du monde en quatre-vingts jours címmel jelent meg. A korai angol nyelvű változatok nem felcserélhetők: a címek, nevek, kihagyások és megfogalmazások eltérőek. Ez a szövegbeviteli alap George Makepeace Towle fordítását használja, ezért az idézeteket és a fejezetek szövegezését ehhez a szöveghez kell mérni, nem pedig egy modern fordításhoz.
A későbbi fordítások visszaállíthatnak kihagyott részeket, módosíthatják a gyarmati terminológiát, vagy történelmi jegyzetekkel szolgálhatnak az útvonalakról és a pénznemekről. A tudományos igényű olvasáshoz olyan kiadás ajánlott, amely azonosítja a francia forrásszöveget, és magyarázatot ad a 19. századi közlekedési földrajzra.
A szerző és a mű
A szerző és a mű kapcsolata:A regény központi helyet foglal el Verne Különleges utazások (Voyages extraordinaires) sorozatában, mert a hangsúlyt a spekulatív gépezetekről a saját korában már működő közlekedési rendszerekre helyezi. A fegyelmezett útiterv lehetővé teszi Verne számára, hogy ötvözze a kalandot, az aktuális földrajzot, a társadalmi komédiát és egy folyamatos érvelést arról, hogy a pontosság mit képes és mit nem képes mérni. A regény segített abban, hogy az időre teljesített világ körüli út tartós, népszerű narratív mintává váljon. Verne pályafutásában azért különleges, mert a látható csoda itt nem egyetlen találmány, hanem a világméretű rendszerek összehangolása.
