Sangetsuki (A tigris-ember)

Az 1942-ben a Bungakukai folyóiratban a „Kotan” (Régi mesék) részeként, a „Mondzsika” (A betűk átka) című művel együtt megjelent „Sangetsuki” Nakadzsima Acusi tulajdonképpeni debütáló alkotása, és egyben a modern japán irodalom egyik legolvasottabb novellája. A Csing-kori kínai elbeszéléseken alapuló mű egy átváltozás-történet: a költői hírnév megszállottja, Ri Csó a pusztulás szélén emberevő tigrissé változik, s történetét régi barátjával, En Szannal való éjszakai találkozása során meséli el. Ri Csó vallomása – „A bennem lakozó vadállat egyenként falja fel az emberi szívemet” – a művészet megszállottjának magányát és önpusztítását sűríti egyetlen mondatba, amely több mint nyolcvan évvel a megjelenése után sem veszített erejéből.
Ri Csó saját maga által felismert indokai a tigrissé válásra – a „gyáva önérzet” és a „gőgös szégyenérzet” – emelik ki ezt az alkotást az egyszerű kísértethistóriák sorából, és teszik egyetemes emberi megfigyelések gyűjteményévé. Míg az eredeti forrásmű, a „Dzsinko-den” az ok-okozati összefüggések és a karmikus megtorlás története volt, Nakadzsima az átváltozás okát tisztán belső, lelki problémaként értelmezte újra; az irodalomtudomány szerint ebben a módosításban rejlik Nakadzsima irodalmának lényege. Nakamura Micuo irodalomkritikus úgy vélte, a mű megírása mögött az az indulat állt, amellyel Nakadzsima – sok barátjával ellentétben, akik feladták irodalmi álmaikat – egyedül őrizte meg diákkori tisztaságát és szenvedélyét az irodalom iránt.
Nem sokkal a háború utáni tankönyvi bevezetése óta a „Sangetsuki” a középiskolai japán nyelv és irodalom tankönyvek leggyakrabban szereplő novellájává vált, így több generációnyi japán számára vált „nemzeti tananyaggá”. 2006-ban Nomura Manszai „Acusi: Sangetsuki / Meindzsinden” címmel egyszemélyes darabként állította színpadra, ahol kortárs testi kifejezésmóddal keltette életre Ri Csó zokogását. A „Bungo Stray Dogs” című manga főszereplőjét, a „Gekkadzsu” (Holdfény alatti vadállat) nevű képességgel rendelkező Nakadzsima Acusit is ez a mű ihlette, új olvasógenerációkat vezetve el ehhez a klasszikushoz. A tigris alakot öltött férfi vágyódása az el nem veszített „emberi szív” után továbbra is megmozgatja az alkotók képzeletét kortól függetlenül.