Veszedelmes viszonyok

A Veszedelmes viszonyok a vágy, a státusz és a társadalmi színjáték klasszikusaként jelenik meg ebben a gyűjteményben. A szalonok, vidéki ambíciók, privát szobák és a csillogó városi élet világában a könyv azt a kérdést feszegeti, hogyan válik a románc stratégiává, és hogyan leplezhet a finomság kegyetlenséget.

A Les Liaisons dangereuses (franciául: [le ljɛzɔ̃ dɑ̃ʒ(ə)ʁøz]; magyarul: Veszedelmes viszonyok) Pierre Choderlos de Laclos francia levélregénye, amely eredetileg négy kötetben jelent meg Durand Neveu kiadásában 1782. március 23-án. Ez az egyik legfontosabb korai francia regény, és a „roman à clef” (kulcsregény) egyik legkorábbi és leghíresebb példája, amelyet Laclos a francia arisztokrácia elleni burkolt támadásként írt meg.

A történet Merteuil márkiné és Valmont vikomt, két amoralitásba süllyedt, egymással rivalizáló szerető története, akik mások tönkretételével szórakoztatják magukat, végül pedig egymást is elpusztítják.

A művet gyakran a francia nemesség romlottságának és züllöttségének ábrázolásaként értelmezik közvetlenül a francia forradalom előtt, így támadva az Ancien Régime-et, annak ellenére, hogy közel egy évtizeddel az események előtt íródott. A szerző arra törekedett, hogy „olyan művet írjon, amely eltér a megszokottól, amely zajt kelt, és amely halála után is fennmarad a földön”.

Levélregényként a könyv a különböző szereplők egymásnak írt leveleiből áll. Különösen Valmont és a márkiné közötti levelezés teszi ki a cselekmény nagy részét, Cécile de Volanges és Madame de Tourvel leveleivel kiegészülve.

A „dekadens város, szalonok és veszélyes szerelmek” témájában a Veszedelmes viszonyok egy olyan világ élvezeteit és veszélyeit mutatja be, ahol az ízlés, a pénz, a hírnév és a vágyakozás folyamatosan álarcot cserélnek.