Zhou Gong álomfejtése (Zhou Gong Jie Meng)

I. A könyv kiadásainak eredete és történelmi fejlődése
A „Zhou Gong álomfejtése” nem egyetlen időben és helyen született mű, hanem a történelem során hosszú fejlődésen, elvesztésen és újjászerveződésen ment keresztül:

Szung-dinasztia korabeli háromkötetes kiadás (elveszett)
Ezt a könyvet először a „Szung-dinasztia története: Művészeti és irodalmi feljegyzések” című hivatalos dokumentum említi, amely akkoriban három kötetet tartott nyilván. Sajnálatos módon ez a hivatalos háromkötetes változat a Jüan-dinasztia után teljesen elveszett.

A dunhuangi kéziratok fennmaradt töredékei (a Három Királyság és a Tang-dinasztia kora között)
A modern régészek a dunhuangi kéziratok között rábukkantak a „Zhou Gong álomfejtő könyve” értékes töredékeire. Ez a töredék tartalmazza az előszót, az első tizenhat fejezet szövegét és a tizenhetedik fejezet tartalomjegyzékét.

Kormeghatározás: A töredék előszava az ókori bölcs uralkodó, „Yao” történetével kezdődik, de Sun Jian (a Wu-dinasztia alapítója) halálával zárul a Han-dinasztia végén. Ezért a tudományos világ ezen változat keletkezését a Három Királyság korára teszi. A dunhuangi másolat tényleges írásának idejét a Tang-dinasztia Yi Zong császárának uralkodására datálják.

Teljes dunhuangi változat: A dunhuangi dokumentumok között létezik egy ép kötet is, az „Újonnan gyűjtött Zhou Gong álomfejtő könyv”, melynek előszava említi, hogy több mint húsz fejezetet tartalmaz, ami azt jelzi, hogy később keletkezett, mint a fent említett töredék.

Napjainkban elterjedt népszerű kiadások
A ma a népi körökben, jósdákban vagy az interneten látható „Zhou Gong álomfejtése” jelentősen eltér a dunhuangi töredékektől mind a fejezetek, mind a tartalom tekintetében. Mindazonáltal a modern változatok megőriztek bizonyos ősi talizmánokat és értelmezési logikát, ami jelzi a vérségi kapcsolatot a Tang-kori és a Három Királyság korabeli ősi szövegekkel.

A modern elemek integrálása
Hogy lépést tartsanak a korral, egyes modern kiadások a hagyományos alapokra építve bátran beépítettek modern dolgokat, mint például: repülőgép, űrhajó, felüljáró, mozi, mobiltelefon, számítógép stb. Ezeknek a modern dolgoknak az elemzése nem véletlenszerű kitaláció, hanem a hagyományos álomfejtés logikai következtetésein és szimbolikus analógiáin alapul, így téve a művet a korral haladóvá.

II. Az álmok tizenöt fő kategóriája
A népi álomkultúra az álmokat okaik, állapotuk és jóslati jellegük alapján tizenöt kategóriába sorolja:

Közvetlen álom (Zhi Meng): Amit álmodunk, az történik a valóságban is; az álom és a valóság közvetlen megfelelésben van.

Jelképes álom (Xiang Meng): Az álom tele van szimbólumokkal és metaforákkal (például halat látni gazdagságot jelent), amelyeket értelmezni kell.

Oksági álom (Yin Meng): A belső vágyak, okok vagy napközbeni lezáratlan kívánságok által kiváltott álom.

Gondolati álom (Xiang Meng): A túlzott koncentráció eredménye; amire nappal gondolunk, azt álmodjuk éjjel.

Tiszta álom (Jing Meng): Világos szellem, életerő és kiegyensúlyozott állapot esetén jelentkező nyugodt álom.

Jellemálom (Xing Meng): Az egyén veleszületett természetét, jellemét vagy hajlamait tükröző álom.

Emberi álom (Ren Meng): Tartalma elsősorban az emberi kapcsolatok, társadalmi érintkezések vagy barátok/rokonok köré épül.

Érzékszervi álom (Gan Meng): Külső időjárás-változás, környezeti zajok vagy testi ingerek által kiváltott álom.

Időszakos álom (Shi Meng): Az évszakok váltakozásának és az idő múlásának hatása az emberi fiziológiára és pszichére.

Fordított álom (Fan Meng): Az álom és a valóság ellentétes. Például egy rossz jel szerencsét hoz, míg egy jó jel nehézségeket jelez.

Kölcsönzött álom (Jie Meng): Más, nem kapcsolódó dolgok használata egy jövőbeli jelzés közvetítésére.

Átruházott álom (Ji Meng): Mások sorsa vagy szerencséje jelenik meg saját álmunkban (pl. a szülő álmodik a gyermekét érintő fontos eseményről).

Változó álom (Zhuan Meng): Az álom folyamatában hatalmas fordulatok, torzulások vagy logikátlan változások történnek.

Betegségi álom (Bing Meng): Betegség, belső szervi zavar vagy a jin-jang egyensúly felborulása által kiváltott fiziológiai álom.

Szellemálom (Gui Meng): Szellemekkel, istenségekkel, elhunyt rokonokkal kapcsolatos vagy rendkívül félelmetes rémálmok.
(Egyes források külön kategorizálják a „szép álmokat” is, amelyek kellemes érzést hagynak ébredés után.)

III. Miért „Zhou Gong” a névadó?
Ahhoz, hogy megértsük, miért hívják a könyvet „Zhou Gong álomfejtésének”, ismernünk kell Zhou Gong Dan és az „Álomisten” eredetét:

„Zhou Gonggal álmodni” – a szólás eredete
A Nyugati Zhou-dinasztia politikusa, Zhou Gong Dan volt Konfuciusz legtiszteltebb politikai és erkölcsi példaképe. Konfuciusz egész életében a Zhou Gong által létrehozott rítusrendszert szerette volna visszaállítani.
Időskorában, látva a társadalmi rend felbomlását és saját ereje fogytát, Konfuciusz így sóhajtott fel a „Beszélgetések és mondások” (Lunyu) könyvében:

„Mily nagy az én hanyatlásom! Már régóta nem láttam álmomban Zhou Gongot.”

Zhou Gong istenítése mint „Álomisten”
Konfuciusz mondata eredetileg politikai idealizmusának elvesztésére utalt. Azonban a nép körében Zhou Gong neve és az álmok világa közvetlenül összekapcsolódott.
A népi legendákban Zhou Gongot fokozatosan istenítették. Úgy tartották, hogy mielőtt valamilyen sorsfordító esemény történne az emberi világban, Zhou Gong megjelenik az illető álmában, hogy útmutatást adjon. Így vált az „Álomistenné”, a „Zhou Gonggal való találkozás” pedig a kínai társadalomban az „alvás” szinonimájává vált.

Később, amikor különböző álomfejtő és jóskönyveket állítottak össze, a tekintély és a misztikum növelése érdekében e jól ismert alak, Zhou Gong nevét adták nekik – ez a „Zhou Gong álomfejtése” elnevezés valódi eredete.