A három királyság regénye (Szanguo Jenji)

I. Alapvető meghatározás és keletkezési háttér
„A három királyság regénye” (eredeti címén: Szanguo Cse Tungszu Jenji) a kínai irodalomtörténet első nagy ívű történelmi regénye, amely a „Négy klasszikus regény” és a „Négy különleges könyv” egyike.

A Három Királyság története régóta népszerű a kínai nép körében. Legkésőbb a késő Tang-dinasztia idején már terjedtek a történetek; a Szung- és Jüan-korban a városi szórakozóhelyeken rendkívül népszerűek voltak a „három részre szakadt országról” szóló előadások. A Jüan-dinasztia végén és a Ming-dinasztia elején a szerző, Luo Guanzhong, összegezte ezeket a népi legendákat, színműveket és népnyelvi történeteket, majd ötvözte őket a hivatalos történelmi feljegyzésekkel (mint a Szanguo Cse és a Cecsi Tungcsien), hogy megalkossa ezt a klasszikus remekművet.

II. A legfontosabb változatok fejlődése
A regény több átdolgozáson ment keresztül, három fő szakaszt különböztethetünk meg:

Korai Ming-kor (Csiahsing-kiadás): Az 1522-ben megjelent legkorábbi fennmaradt kiadás, 24 kötetben. Nyelvezete egyszerűbb és közvetlenebb.

Csing-kori Kanghszi-időszak (Mao-kiadás): Mao Lun és fia, Mao Zonggang javították a történelmi tényeket és finomították a szöveget. Kihagyták a valótlan részeket, és létrehozták a ma legelterjedtebb 120 fejezetes változatot.

Modern jegyzetelt kiadás (Sen-kiadás): Sen Bojun tudós modern szöveggondozása, amely több száz technikai hibát javított ki, és magas szakmai elismerést kapott.

III. A 120 fejezetes történet vázlata
A mű a Keleti Han-dinasztia végétől a Nyugati Csin-dinasztia kezdetéig tartó közel száz évet (i.sz. 184–280) öleli fel, hat fő szakaszra osztva:

1. A sárgaturbánosok felkelése és Tung Cso lázadása (1–9. fejezet): A korrupt udvar és a sárgaturbánosok lázadása után Tung Cso ragadja magához a hatalmat. Cao Cao merénylete kudarcba fullad, majd szövetséget gyűjt ellene. Végül Lü Bu megöli Tung Csót.

2. Hadurak vetélkedése és az északi egyesítés (10–33. fejezet): Cao Cao a császár nevében uralkodva legyőzi riválisait (Lü Bu, Jüan Su), majd a guandui csatában megveri Jüan Saót, egyesítve északot. Eközben Sun Ce, majd öccse, Sun Quan megalapozza hatalmát keleten.

3. Három látogatás a kunyhónál és a Vörös Szikla-i csata (34–57. fejezet): Liu Bei felkéri Csu-ko Liangot tanácsadónak. Cao Cao délre tör, de a Sun-Liu szövetség a Vörös Szikla-i csatában tűzzel győzedelmeskedik felette, megteremtve a birodalom három részre szakadásának alapját.

4. A három királyság kialakulása és Guan Ju halála (58–77. fejezet): Liu Bei elfoglalja Szecsuant és Hancsungot. Cao Cao halála után fia kikiáltja a Vej-dinasztiát, Liu Bei pedig a Su-Han-dinasztiát. Keleti Vu azonban hátba támadja Liu Beit, megölve Guan Ju tábornokot.

5. Az jilingi vereség és a végakarat (78–90. fejezet): Liu Bei bosszúhadjárata kudarcba fullad. Halálos ágyán Csu-ko Liangra bízza a birodalom helyreállítását, aki délen rendet tesz, mielőtt észak ellen indulna.

6. Hat hadjárat a Csicsi-hegységbe és az egyesítés (91–120. fejezet): Csu-ko Liang többször próbálja legyőzni Vejt, de belehal a kimerültségbe. Halála után Sima Ji családja veszi át a hatalmat Vejben. Végül Su és Vu is elbukik, Sima Yan pedig megalapítja a Csin-dinasztiát, egyesítve az országot.

IV. Művészi jellemzők és korlátok

• Liu-párti és Cao-ellenes irányzat: A nép vágyát tükrözi a Han-dinasztia restaurációja iránt.
• Tipizált karakterek: Csu-ko Liang a bölcsesség, Cao Cao a ravasz zsarnok, Guan Ju a hűség, Liu Bei pedig a jóságos uralkodó jelképe.
• Monumentális csaták és intrikák: A regény mesterien mutatja be a stratégiákat és a hősies párviadalokat.
• Nyelvezet: A klasszikus és a népnyelv keveredése közérthetővé és élvezetessé teszi.
• Korlátok: A szerkezet a végére felgyorsul, és a nép gyakran valós történelemnek hiszi a fikciót.

V. Hatása az utókorra
A regény mély nyomot hagyott Kelet-Ázsiában: számos közmondás forrása, katonai és üzleti stratégiai kézikönyvként is használják, modern feldolgozásai (filmek, animék, videojátékok) pedig világszerte népszerűek.