Odüsszeia

Tíz év bolyongás után egy hősnek újra férjjé, apává és királlyá kell válnia
Szörnyek, boszorkányok, istenek és egy kérők által megszállt otthon
Az ókori minta minden hazatérési kalandhoz

A háború vége nem ugyanaz, mint a hazatérés. Néha a nehezebb utazás az, ami a saját életünkhöz vezet vissza.

────────────────────────

Az Odüsszeia az Iliasz mellett áll, de szellemisége más. Ha az Iliasz a csatatéré, akkor az Odüsszeia a tengeré, az emlékezeté, a kísértésé, az álcázásé és a visszatérésé. Odüsszeusz, Ithaka királya tíz évet tölt bolyongással Trója bukása után, szembenézve a Küklopsszal, a lótuszevőkkel, Kirkével, a szirénekkel, Szküllával, Kharübdisszel és a hosszú várakozással Kalüpszó szigetén.

Eközben Ithakát kérők tartják megszállva. Pénelopé ravaszsággal halasztja el az újraházasodást, Télemakhosz pedig elindul, hogy megkeresse apját. A mű második fele az álcázás, a hűség, a felismerés, a bosszú és a helyreállított rend drámájává válik.

────────────────────────

Szerző és hagyomány

Az ókori olvasók mindkét nagy eposzt Homérosznak tulajdonították, de a modern tudomány keletkezésüket egy nagyobb szóbeli és szöveges hagyomány részeként kezeli. Az Odüsszeia homéroszi görög nyelvet, hexameteres verselést és formulákra épülő nyelvhasználatot alkalmaz, narratív művészete mégis különösen gazdag visszatekintésekben, késleltetett felfedésekben és egymásba fonódó cselekményszálakban.

────────────────────────

Odüsszeusz nem a legerősebb hős. Ő az a hős, aki beszédkészsége, türelme, álcázása és intelligenciája révén marad életben.

Ez a hazatérési történetek és a hosszú utazásokról szóló kalandok őse: a tengeri túlélőregényektől az űrodüsszeiákig, a veteránok hazatérését bemutató művektől az Ó, testvér, merre visz utad? című filmig.