Háttér:
Az 1897-ben megjelent Bram Stoker-féle Drakula a régi vámpírhagyományokat a modern közlekedés, az újságírás, az orvostudomány, az üzleti élet és a rögzített információk világába helyezte. A regény Erdély és Anglia között mozog, de nem egy mindentudó narrátor mutatja be. Ehelyett az olvasók naplókból, levelekből, táviratokból, újságkivágásokból, memorandumokból és fonográf-naplókból rakják össze a krízist. Ez a dokumentarista szerkezet a szemlézést nyomozássá teszi: a dátumok, útvonalak, tudásbeli hiányosságok és ellentmondások számítanak, mert a szereplők azáltal maradnak életben, hogy megtanulják összekapcsolni a különálló feljegyzéseket.
A történet áttekintése:
Jonathan Harker ügyvéd Drakula gróf kastélyába utazik, hogy segítsen egy angliai ingatlanügyletben, és fokozatosan rájön, hogy vendéglátóját nem kötik a szokásos emberi korlátok. Angliában Mina Murray, Lucy Westenra, Dr. John Seward, Abraham Van Helsing professzor, Arthur Holmwood és Quincey Morris olyan eseményekkel szembesülnek, amelyeket a szokásos szakmai és társadalmi kategóriáik nem tudnak megmagyarázni. Válaszuk kevésbé egyetlen hősies alakon, mint inkább az együttműködésen, az átíráson, az utazáson és a bizonyítékok nehéz elfogadásán alapul.
Irodalmi forma:
A levélregény forma több, mint puszta díszítés. Az írógépek, a gyorsírás, a vasúti menetrendek, a vérátömlesztés, a táviratok és a fonográf a néprajz, a szent tárgyak, az álmok és az örökölt félelmek mellett állnak. Stoker többször is próbára teszi, hogy a modern rendszerek felismerik-e a régi veszélyt, mielőtt az ugyanezeket a rendszereket saját mozgására használná fel. A könyv a dokumentumokon keresztül a tempóját is változtatja: Harker kastélynaplója bezártságot és bizonytalanságot teremt; a whitby-i újságjelentések kiszélesítik a nyilvános léptéket; Seward felvételei instabil közvetlenséget adnak a klinikai megfigyelésnek; Mina gépelése a szétszórt tanúvallomásokat kereshető archívummá alakítja.
A regény egyszerre tartozik a gótikus fikcióhoz, az inváziós narratívához, az útleíráshoz és a detektívjellegű dokumentarista fikcióhoz. Szorongásai a határokkal kapcsolatosak: külföldi és hazai, élő és holt, tudományos és természetfeletti, magántest és nyilvános feljegyzés. A modern olvasók vizsgálják a nemekhez, a szexualitáshoz, a fogyatékossághoz, a mentális betegségekhez, a valláshoz, a birodalomhoz és az idegengyűlölethez való hozzáállását is. Ezeket a kérdéseket nem szabad arra a követelésre redukálni, hogy Drakula egyszerűen egyetlen történelmi uralkodón alapul. Stoker több olvasmányból merített, és szabadon alakította át azokat; a fikcionális gróf inkább irodalmi konstrukció, mintsem III. Vlad életrajza.
Rendező: Tod Browning / Gyártó ország: Amerikai Egyesült Államok
Szereplők: Lugosi Béla, Helen Chandler, David Manners, Edward Van Sloan
Miért fontos: A Universal produkciója Lugosi formális beszédmódját, estélyi öltözékét és fegyelmezett gesztusait rögzítette a népszerű mozis emlékezetben. A Kongresszusi Könyvtár a filmet 1931-es Universal-kiadásként tartja nyilván, míg a BFI Browningot és a főszereplőket azonosítja.
Különbség a könyvhöz képest: A film erősen épít a színpadi adaptációra és a regényre is. Csökkenti a dokumentarista hálózatot és az utazási szerkezetet, nagyobb súlyt fektet a szalonbéli találkozásokra, és a tekintélyt a karakterek egy kisebb csoportjába tömöríti.
Rendező: Terence Fisher / Gyártó ország: Egyesült Királyság
Szereplők: Christopher Lee, Peter Cushing, Michael Gough, Melissa Stribling
Miért fontos: A Hammer színes produkciója egy jelentős ciklust indított el, és Lee fizikailag fenyegető grófját párosította Cushing erőteljes Van Helsingjével. A BFI a gótikus horror döntő erejű, színesben történő újrafelfedezéseként írja le.
Különbség a könyvhöz képest: Jimmy Sangster forgatókönyve radikálisan tömöríti a földrajzot és a kapcsolatokat. Harker könyvtárosnak álcázott vámpírvadásszá válik, Renfield eltűnik, az Erdély, Whitby és London közötti utazásokat pedig egy gyorsabb és lokálisabb üldözés váltja fel.
Rendező: Francis Ford Coppola / Gyártó ország: Amerikai Egyesült Államok
Szereplők: Gary Oldman, Winona Ryder, Anthony Hopkins, Keanu Reeves
Miért fontos: A film ötvözi a bonyolult gyakorlati effekteket, a jelmeztervezést, a teátrális színpadra állítást és a korai mozira való utalásokat, miközben számos olyan nevet és epizódot visszaállít, amelyek a korábbi verziókból hiányoztak.
Különbség a könyvhöz képest: A központi reinkarnációs románc Drakula és Mina között a film találmánya, nem Stoker regényének szervező erejű kapcsolata. Az adaptáció sokkal közvetlenebbül kapcsolja a grófot Karóbanyelő Vladhoz.
Főbb kiadások:
A regényt először Archibald Constable and Company adta ki Londonban 1897-ben. Az olvasóknak meg kell különböztetniük az 1897-es szöveget a későbbi jegyzetekkel ellátott kiadásoktól, rövidítésektől, átdolgozásoktól, illusztrált könyvektől és a „Drakula vendége” című írással kiegészített kiadásoktól. A kiválasztott Project Gutenberg #345 EPUB az angol szöveget tartalmazza 27 fejezetben, amelyet egy megjegyzés követ. Mivel Stoker 1912-ben meghalt, az eredeti irodalmi szöveg szerzői joga lejárt az Egyesült Királyságban, bár a modern bevezetők, jegyzetek, fordítások, illusztrációk és szerkesztői anyagok védettek maradhatnak.
Fordítási választások:
A Drakulának számos egymással versengő fordítása létezik. A tajvani ISBN-rekordok között szerepel Hung Hszia-tien; Japán Nemzeti Parlamenti Könyvtára felsorolja Hirai Teiichi fordításait, valamint Niizuma Akihiko és Tanji Ai teljes, jegyzetekkel ellátott változatát; a francia nemzeti könyvtár (BnF) Ève és Lucie Paul-Margueritte, valamint Lucienne Molitor nevét jegyzi; Spanyolország nemzeti bibliográfiája Francisco Torres Olivert tünteti fel; az olasz és koreai katalógusok további nevesített változatokat mutatnak. Ezek a rekordok a változatosságot bizonyítják, nem a felcserélhetőséget. Az olvasóknak ellenőrizniük kell, hogy egy könyv teljes-e, rövidített-e, fiatalabb olvasók számára átdolgozott-e, újonnan jegyzetelt-e, vagy kapcsolódó történetekkel van-e összekötve.
A forma különleges fordítási problémát jelent. Minden naplóírónak felismerhető stílusra van szüksége, miközben Van Helsing szándékosan markáns angolságának, az újságprózának, a gyorsírásnak, a táviratoknak és a fonográf-bejegyzéseknek elkülönülve kell maradniuk anélkül, hogy az akcentus karikatúrává válna. A helynevek és személynevek is piaconként változnak. Tanulmányozáshoz előnyösebb egy rövidítetlen kiadás, amely feltünteti a fordítót és a szerkesztői kiegészítéseket; összehasonlításhoz a fejezetszám és a záró megjegyzés megléte gyors, de nem elégséges ellenőrzést biztosít.
Kulturális jelentőség:
Nem a Drakula találta fel a vámpírt, mégis ez lett az egyik legfontosabb mű, amelyen keresztül a huszadik és huszonegyedik századi kultúra elképzelte ezt az alakot. Hatása kiterjed a szépirodalomra, a színházra, a filmre, a televízióra, a rádióra, a képregényekre, a játékokra, a turizmusra és a reklámra. Az adaptációk gyakran elszakítják a grófot a könyv dokumentarista formájától, tragikus románcot adnak neki, vagy őt teszik meg központi tudatnak. A regényhez való visszatérés más egyensúlyt tár fel: Drakula részben azért erős, mert mások kezdetben nem tudják összeilleszteni azt, amit tudnak róla, míg Mina dokumentum-rendszerezése elengedhetetlenné válik a kollektív fellépéshez.
A szerző és a mű:
Bram Stoker 1847-ben született Dublinban és 1912-ben halt meg. Évekig dolgozott Henry Irving színész-menedzserrel, és vezette a londoni Lyceum Színházat; ez a tapasztalat élesítette ki érzékét az időzítéshez, a belépőkhöz, a látványhoz, a reklámhoz és a közös produkcióhoz. A Drakula tartós olvasásból és jegyzetelésből született meg, de teljesítménye inkább az elrendezésben, mintsem az egyszerű forrásmásolásban rejlik. A könyv több hangot és technológiát koordinál, így maga az információ válik drámai anyaggá.
Ez a struktúra magyarázza, miért érdemes a regényt újraolvasni még azután is, hogy alapfelvetése ismertté vált. Az olvasó ismerheti a gróf nevét, mégis meglepődhet azon, hogy a könyv mekkora része szól a munkáról: bizonyítékok gyűjtéséről, másolatok gépeléséről, dátumok összehasonlításáról, vonatok szervezéséről, a betegek ápolásáról és annak eldöntéséről, hogy kiben bízhatnak meg. A természetfeletti küzdelmet hétköznapi dokumentálási cselekedetek viszik előre. Ebben az értelemben a Drakula nemcsak egy ősi betolakodóról szóló történet, hanem arról is, hogy egy csoport képes-e elég gyorsan megbízható közös feljegyzést létrehozni a cselekvéshez.
Miva, az olvasás következő formája a hangoskönyv után
Hallgasd, mint egy hangoskönyvet, és kérdezz bármikor, bármit.
Indítsd el Miva meséjétA Miva nem csak felolvas. A kérdéseid alapján tovább magyaráz.