A békakirály vagy Vashenrik a Grimm fivérek Gyermek- és családi mesék című gyűjteményének legelső meséje. Először 1812-ben jelent meg, és ma az egyik legismertebb európai népmese.
A történet egy fiatal hercegnőről szól, aki játék közben aranygolyóját egy kútba ejti. Egy béka segít neki visszaszerezni a golyót, de cserébe a barátságát kéri, valamint azt az engedélyt, hogy vele ehessen és lakhasson. A hercegnő eleinte nem tartja be ígéretét, de apja kényszeríti rá, hogy engedje be a békát. Végül a béka elvarázsolt herceggé változik.
Az eredeti Grimm-verzióban a békát nem egy csók váltja meg, hanem az, hogy a hercegnő a falhoz vágja. Csak a későbbi átdolgozások és modern adaptációk tették népszerűvé a „béka csókját”.
„Vashenrik” alakja az elbeszélés végén tűnik fel. Henrik a herceg hűséges szolgája, akinek szívét a gazdája elváltozása miatti gyászában vasabroncsok szorították össze. Amikor a herceg megmenekül, a vasabroncsok az örömtől szétpattannak. Ez a figura a hűséget, az odaadást és az érzelmi felszabadulást szimbolizálja.
A mese a Grimm-mesevilág központi témáit érinti:
Hűség és ígéret
Átváltozás és megváltás
Érés és felelősségvállalás
A külső megjelenés és a belső érték közötti kapcsolat
Mint sok más Grimm-mese, A békakirály is régebbi szóbeli hagyományokon alapul, és a különböző kiadások során nyelvileg átdolgozták. Ma a mű az európai meseliteratúra alapvető szövegének számít, amelyet világszerte adaptáltak – könyvekben, filmekben, színdarabokban és a gyermekirodalomban.
Miva, az olvasás következő formája a hangoskönyv után
Hallgasd, mint egy hangoskönyvet, és kérdezz bármikor, bármit.
Indítsd el Miva meséjétA Miva nem csak felolvas. A kérdéseid alapján tovább magyaráz.