A mű háttere:
Walt Whitman Fűszálak című kötete először 1855-ben jelent meg; a válogatott tartalom a későbbi kiadásokat tükrözi. Whitman életre szóló projektként tekintett a gyűjteményre, így az átdolgozás, az átrendezés és az önprezentáció magának a műnek a része, nem pedig külső szerkesztői véletlen. Whitman bővülő gyűjteménye átalakította az amerikai költői sort, a léptéket, a megszólításmódot, valamint a test és a demokrácia ábrázolását, hatást gyakorolva a későbbi költőkre számos nyelven. Ez nem egyetlen rögzített 1855-ös szöveg: Whitman többször bővítette, újrarendezte és átdolgozta a gyűjteményt. A verziójelölések fontosak, mert a versek címei, csoportosításai, sőt a szóhasználat is eltér az egyes kiadásokban. Ez a kontextus magyarázatot ad a mű hangvételére, szerkezetére és műfajára, miközben segíti az olvasót az első megjelenést vagy előadást körülvevő irodalmi környezet és társadalmi intézmények felismerésében. Az olvasók megfigyelhetik, hogyan válnak a nyilvános szabályok magánvéleménnyé, hogyan változtatják meg a jelentésüket az ismétlődő képek, és hogyan kontrollálja a forma azt, ami az egyes szakaszokban megismerhető.
Történet áttekintése:
Ahelyett, hogy egyetlen folyamatos történetet mesélne el, a gyűjtemény az én, a test, a munka, a szexualitás, a táj, a demokrácia, a háború, a halál és a spirituális kapcsolat témáin keresztül mozog. Sorrendje kiadásonként változik, és a visszatérő beszélők az egyéni olvasóhoz szólnak, miközben egy többes számú amerikai közönséget képzelnek el. Ez az összefoglaló csak a központi helyzetet és irányt azonosítja anélkül, hogy felfedné a befejezést. Ahogy a beszélők, a helyszínek, a lépték vagy a társadalmi pozíciók változnak, a korábbi események új értelmet nyernek; a mű hatása nemcsak az eseményekben rejlik, hanem a tempóban, a nézőpontban, a csendben, valamint a karakterek megértése és az olvasók következtetései közötti távolságban is.
A BFI, AFI és a Kongresszusi Könyvtár katalógusaiban végzett keresések alapján ehhez a tételhez nem igazoltak közvetlen narratív képernyős adaptációt. A Whitman címét vagy életét használó filmeket és dokumentumfilmeket nem a gyűjtemény adaptációjaként írják le.
A kiválasztott teljes szöveg az 1322-es számú, ellenőrzött digitális kiadás. Piaci címek: Leaves of Grass; Feuilles d'herbe; Hojas de hierba; Grashalme; Foglie d'erba; 草の葉; 草葉集. A kiadás kiválasztásakor tegyen különbséget a teljes, rövidített, jegyzetekkel ellátott, modernizált és gyűjteményes változatok között, és minden esetben ellenőrizze a fordítót, a kiadót és az évszámot.
Whitman bővülő gyűjteménye átalakította az amerikai költői sort, a léptéket, a megszólításmódot, valamint a test és a demokrácia ábrázolását, hatást gyakorolva a későbbi költőkre számos nyelven. Whitman életre szóló projektként kezelte a gyűjteményt, így az átdolgozás, az átrendezés és az önprezentáció magának a műnek a része. Ezek a tulajdonságok a könyvet a szerző karrierjének egy meghatározott pontjára és műfajának fejlődéstörténetébe helyezik. Hatása a nyelv, a szerkezet, a történelem és az ítélőképesség felismerhető kérdésein alapul, nem pedig egy homályos „klasszikus” címkén. A teljes szöveg olvasása egy másik fordítás, színpadi produkció vagy film mellett felfedi, mit őriznek meg, magyaráznak meg, sűrítenek vagy rendeznek át a későbbi szerkesztők, fordítók, színészek és rendezők, és rávilágít olyan formanyelvi hatásokra, amelyeket az összefoglalók gyakran elrejtenek.
Ugyanazon szerző életművének egy másik darabját olvasva az is kiderül, mely kérdések maradnak meg, és mely módszerek változnak. A könyv nyitott marad az értelmezésre, a vitára és az újraolvasásra, mert az olvasók visszatérhetnek a tényleges nyelvhez és elrendezéshez, ahelyett, hogy hagynák, hogy a későbbi hírnév helyettesítse az olvasás élményét.
Miva, az olvasás következő formája a hangoskönyv után
Hallgasd, mint egy hangoskönyvet, és kérdezz bármikor, bármit.
Indítsd el Miva meséjétA Miva nem csak felolvas. A kérdéseid alapján tovább magyaráz.